AZONOSULÁSOK CSAPDÁJÁBAN

Mit is jelent az azonosulás? Azt, hogy azonosulunk egy olyan formával (pl. a nevünkkel), ami eredetileg nem tartozott hozzánk (mindannyian név nélkül születtünk), de az azonosulás útján az adott forma a részünké vált.

Amikor azonosulunk egy formával, akkor megjelenik az Ego, a kis én. Az én mindig valamivel való azonosulást, önmeghatározást jelent (férfi vagyok, apa vagyok, angol vagyok, keresztény vagyok stb.)  Az Ego alapját tehát ezek, a számunkra fontos dolgokkal való azonosulások adják. 

Erre az állapotra pedig az a jellemző, hogy mindig korlátozott és kirekesztő. Az azonosulást ugyanis mindig választás előzi meg: ez a dolog, ez a forma fontos számomra amaz pedig nem. És általában mi az általunk szépnek, jónak és értékesnek tartott formákat választjuk, azokkal azonosulunk, azért, mert úgy gondoljuk, hogy így leszünk mi magunk is szépek, jók és értékes emberek. A választással pedig mindig együtt jár a szorongás, a félelem attól, hogy elveszítjük a számunkra fontos dolgokat és így azzal együtt önmagunkat is.

Az Egóval való azonosulás lesz aztán minden illúzió és ezzel együtt minden problémánk és szenvedésünk forrása. Mivel mindenki körülöttünk az Egót tekinti élete legfontosabb középpontjának, ezért bennünket is úgy neveltek a szüleink, hogy felnőttként lehetőleg egy erős középponttal, egy erős Egóval rendelkezzünk. Erre azért is van szükség, mert a társadalom és a kultúra körülöttünk az erős Egóval rendelkezőket isteníti, azoknak kedvez. 

Csak azért, mert spirituális keresők lettünk, az azonosulás folyamata nem áll le. Csak most már más válik fontossá számunkra, például a kitágult tudatállapot, vagy az asztrális projekció élményének a megtapasztalása. Ekkor ezekkel az élményekkel azonosulunk, ezek válnak fontossá számunkra, ezek adják a spirituális Egónk önazonosságát. Semmi nem változott, csak a formák, amelyekkel azonosultunk.

Mindannyiunk életében adódnak azonban olyan pillanatok, amikor egy rövid időre fellazulhat a formákkal való azonosulásunk és mi ekkor egy teljesen más tudatállapotot tapasztalhatunk meg. 

Amikor megszűnik egy formával való azonosulásunk, akkor mintegy tér keletkezik köztünk és az adott forma között és meglátjuk, felismerjük, hogy mi nem vagyunk azonosak a formával. Az azonosulás feloldódásával együtt pedig eltűnik az ego, az én is. Az egóval együtt pedig eltűnt minden olyan dolog, amit eddig nagyon fontosnak tartottunk. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy élünk, a létünk nem tűnt el az egoval együtt.

Amit megtapasztalunk azt Vanság-nak nevezhetnénk. Csak a létezés van, melyben szemtanúként szemléljük a körülöttünk lévő formák táncát. Nem azonosulunk semmivel, egy választás nélküli tudatosság vagyunk. Függetlenek és szabadok vagyunk a formáktól és a velük való azonosulásoktól, eltűnt minden szenvedésünk és problémánk, nyugalom és béke ölel körül minket.

Részlet Frank M. Wanderer: Csendes forradalom. A Tudat evolúciója című könyvéből.

Néhány napon belül magyarul is megjelenik Frank M. Wanderer ÉBRESZTŐKÖNYVE, a Csendes forradalom. A Tudat evolúciója.

Itt olvashatod a könyv egyes cikkeit..

A könyv előrendelhető itt: http://fmcf.kery.org/